OLYAN KEMÉNYEN GONDOLKOZOL, HOGY ÜRESSÉ VÁLSZ? – Gary Douglas
A gondolkodás megállít az
életutadon, mert nem kreatív folyamat, hanem csapda, aminek az a célja,
hogy megtartson téged újra és újra ismétlődő nyomorod személyes
folyamában. Ha a gondolkodás segítségével meg tudtad volna oldani a
problémáidat, már megtetted volna. A gondolkodás tökéletes csapda.
Segítségével körkörösen haladsz, míg azon igyekszel, hogy felfedezd azt,
amit csak a tudatosságoddal vagy képes felfedezni.
Az gondolkodás nagyszerű módja annak, hogy elrejtsd magad elől
tudatosságodat és sziporkázásodat. Üressé leszel, ha amikor a teremtés
energiájával kellemetlenül érzed magad, teremtés helyett világodat olyan
következtetésekkel töltöd meg, amelyek soha nem működnek.
Az állandó
következtetések alternatívája: tegyél fel kérdéseket.
„Mi az, amit elrejtettem magam elől, ami, ha felfednék, valódi
kreatív adottságaimmal töltené ki az ürességet?”
„Mi az, amire képes
vagyok, amiről nem tudom, hogy képes vagyok rá?”
„Mi az, amit itt valójában teremteni szeretnék?”
Ha valahányszor, amikor kiürülsz, felteszed ezeket a kérdéseket,
felfedezheted, hogy kreatív adottságaid elkezdenek kibontakozni.
Elképzelhető, hogy tudatosságoddal elkezded megváltoztatni a világot,
ahelyett, hogy következtetéseiddel a status quo-t tartanád fenn.
Felismered-e: azért jöttél, hogy megváltoztasd a világot?
Teszed is?
Miért nem?
Nem akarsz mindazzá válni, ami magad körül mindent
megváltoztat.
Ragaszkodsz ahhoz, hogy azt találd ki, amiről azt
gondolják, hogy tenned kell, vagy ami miatt azt gondolják, hogy itt kell
lenned, vagy ami a legtöbb hatást adja. Több időt töltesz azzal, hogy
ezen gondolkozol, mint hogy feltedd a kérdést:
„Mi minden lehetek ma,
ami előbbre viszi a világot?”
A gondolkodás kioltja az életörömöt. Az agy-emberek mindig azon
elmélkednek, megtegyenek-e valamit, ahelyett, hogy konkrétan meg is
próbálják. A tökéletességért nem jár díj. Nem kapunk fénylő páncélzatba
öltözött hercegeket elgondolt kívánságainkét vagy megállás nélküli
fantáziánkért. Ha túl sokat gondolkozol, csak a fejedben kell élned,
ahelyett, hogy azt az új valóságot teremtsd és generáld, amire
egyfolytában gondolsz.
Az élet igazi művészete az arra való készség, hogy az a kérdés
legyünk, amely másoknak lehetővé teszi, hogy olyan helyekre menjenek,
amilyenekre eddig nem voltak hajlandóak.
Inkább az az agy-ember szeretnél
lenni, aki behatárolja a változást, vagy az a művész, aki
megváltoztatja a világot?
Ne ürülj ki, hanem válassz! Minden tíz
másodpercben újra választhatsz.
Mi van akkor, ha ez a gondolkodás igazi öröme?
Forrás: http://garymdouglas.com/thinking-so-hard-you-are-blank
Fordította: Kaposi Luca (valaszthatsz.com)
Fordította: Kaposi Luca (valaszthatsz.com)